Fontos, hogy jól válasszunk munkahelyet - közeleg a következő gazdasági válság

2018.10.16. 15:16:39

Egy ismert közgazdász szerint már nem kell sokat várnunk a következő gazdasági válságra.

Nouriel Roubini a New York University és a Yale Egyetem tanára, a gazdasági és pénzügyi elemzésekkel foglalkozó RGE Monitor elnöke.
1959-ben született Isztambulban, Törökországban.
Szakterülete a nemzetközi közgazdaságtan.

A közgazdász szerint hamarosan véget érnek azok a jó évek, amelyek a legutóbbi válság óta jellemezték a világgazdaságot.

Még körülbelül másfél évig az Egyesült Államok költségvetési lazítása által fűtött amerikai bővülésnek, a hitelezési és költségvetési stimlulus által fenntartott kínai növekedésnek, illetve az euróövezet folytatólagos kilábalásának köszönhetően kitarthat a világgazdaság jelenlegi, dinamikus bővülése.
Ezt követően azonban több tényező is adott lesz egy újabb pénzügyi válsághoz, ami végül globális recesszióba torkolhat majd - véli Roubini. A jelenlegi világgazdasági helyzetre vonatkozóan tíz dolgot említett meg a szakértő, melyek miatt a 2008-asnál is súlyosabb válság köszönthet éveken belül a világra.

1. A költségvetési lazítás miatt az USA gazdasága az elkövetkező időszakban 2%-os potenciálja feletti ütemben növekedhet, ez a folyamat azonban hamarosan fenntarthatatlanná válik.
2020-ra a stimulus hatása eltűnik majd, egy kisebb költségvetési korrekció pedig 2% alá fogja lökni a GDP-bővülés ütemét, vagyis jelentős lassulásra kell felkészülni.

2. Mivel az amerikai költségvetési lazítás nagyon rosszul lett időzítve (érett növekedési ciklusban költségvetési puffert kellene képezni enyhe szigorítással, nem padlógázt nyomni a lejtőn), az amerikai gazdaság túlhevülése fenyeget, ami az inflációt is a Fed célja fölé lökheti. Emiatt az amerikai jegybank kénytelen lesz 2020-ra a jelenlegi 2%-ról 3,5%-ra emelni alapkamatát, ami a rövid és hosszú kamatok emelkedésével és a dollár erősödésével hozza majd magával.
Az amerikai monetáris szigorítás következtében a világ többi jegybankja is kénytelen lesz szigorítani, a globális likviditás szűkülését eredményezve ezzel.

3. Donald Trump folytatni fogja kereskedelmi csatározását Kínával, Európával, Mexikóval, Kanadával és más országokkal, tovább lassítva ezzel az USA gazdasági növekedését.

4. Az amerikai kormány egyéb intézkedései szintén alacsonyabb növekedés és magasabb infláció irányába fogják elmozdítani az USA gazdaságát, ami a Fed részéről még intenzívebb szigorítást tesz majd szükségessé.
Roubini ezek között megemlíti a kifelé és befelé irányuló beruházások és technológiai transzferek korlátozását, ami az ellátási láncokban fog durva fennakadásokat okozni, a bevándorlás korlátozását, amellyel szakképzett munkaerőt veszít az ország, holott az öregedő társadalom miatt szüksége lenne ezekre a munkáskezekre, illetve a megújuló energiaforrások kiaknázásába való befektetés akadályozását.

5. Trump kereskedelmi háborúja miatt az egész világgazdaság növekedése lassulni fog, főleg úgy, hogy sok ország, köztük Kína, válaszlépésekkel fenyegetőzik, vagy már a tettek mezejére is lépett.
A professzor külön kiemeli Kínát, amelynek ebben a feszült globális helyzetben lassítani kell gazdasági növekedésén, hogy meg tudjon küzdeni strukturális problémáival (túlkapacitás, túlzott hitelezés).
Ellenkező esetben kemény földet érésre kell felkészülni, aminek súlyos következményei lennének.
A sérülékeny feltörekvő piaci országok a szigorodó amerikai kamatkörnyezet és az USA-Kína kereskedelmi háború miatt még nehezebb helyzetbe kerülhetnek.

6. Európában szintén lassulni fog a gazdasági növekedés a kereskedelmi feszültségek és a folyamatosan szigorodó monetáris politika következtében. Emellett Olaszország is problémát okozhat majd fenntarthatatlanná váló adósságpályájával, a fertőzés pedig a bankrendszeren keresztül az egész euróövezetre átterjedhet.
Befejezetlen monetáris unió és nem megfelelő euróövezeten belüli kockázatmegosztás híján egy ilyen kedvezőtlen világgazdasági környezet végül azt eredményezheti, hogy Olaszország és más országok az övezet elhagyása mellett dönthetnek.

7. Az amerikai és globális részvénypiacok túlárazottak, de ugyanez elmondható az államkötvényekről is. Közben a magas hozamot biztosító, bóvli kötvények folyamatosan egyre drágábbá válnak a szigorodó monetáris politikai környezetben, ez pedig különösen problémás fejlemény, most, hogy az amerikai vállalatok tőkeáttétele rekord magasságban van.
A magas tőkeáttétel sok másik feltörekvő és fejlett országban is egyre nagyobb problémát okoz.
Roubini szerint aggasztó még az is, hogy az ingatlanárak világszerte sok helyen nagyon magasak.
A számos eszközosztályt érintő magas értékeltséget és a világgazdaság potenciális lassulását figyelembe véve 2019-ben felerősödhet a befektetők kockázatkerülő magatartása, a biztonságosabb eszközökbe való menekülés (tőkekivonás) pedig sok országot padlóra lökhet, főleg azokat, ahol az elmúlt években felvett jelentős dollárhitel-állomány halmozódott fel, így különösen érzékennyé váltak a helyi fizetőeszköz leértékelődésére.
(A feltörekvő piacok idei szenvedése is ennek volt az előszele.)

8. Megnő tehát az esély egy piaci korrekcióra, ebben az esetben pedig a kereskedési algoritmusok csak fokozhatják a pánikot. Gyakoribbá válnak az úgynevezett flash-crash események, vagyis a hirtelen árfolyamösszeomlások.

9. 2020-ra az amerikai gazdaság növekedési üteme a már említett stimulus kifutása miatt akár 1% alá is eshet, miközben a kamatok a jelenleginél magasabbak lesznek.
A professzor szerint aggasztó, hogy Trump már a jelenlegi, 4% feletti GDP-bővülési dinamika mellett is támadta a Fed-et a kamatemelések miatt, mi lesz akkor, ha a növekedés így lelassul, miközben adott esetben a munkanélküliség is elkezd emelkedni.
Nem kizárt, hogy külpolitikai konfliktus szításával próbálja majd elterelni a figyelmet az amerikai gazdaság problémáiról és saját sikertelenségéről. Irán tűnik az ideális célpontnak egy ilyen akcióhoz, a konfrontáció pedig magától értetődő módon újabb csapást jelentene a világgazdaságra nézve.

10. Végezetül, ha a fenti tényezők tökéletes viharként egyszerre lecsapnak 2020-ban, a döntéshozóknak nem lesz megfelelő eszközük a válság kezelésére.
A költségvetési lazítást gátolni fogja a magas államadósság, miközben monetáris politika oldaláról a 2008-as válságkezelést követően brutális felhízlalt jegybankmérlegek korlátozhatják majd a válságkezelést.
Arról nem is beszélve, hogy a jelenlegi politikai környezetben elképzelhetetlennek tűnik, hogy az államok ismét kimentsék a pénzügyi szektor esetlegesen csődbe menni készülő szereplőit.

Forrás: portfolio.hu